Az összetartozás dala

Thomas Anders - Szt. Martin - Hit Gyülekezete Vidám Vasárnap - Papp Rita és Bodnár Attila Csovi-csovi Jasperének áldott, békés, sky és Réka bútorokkal feljavított érzéki világába kerültem bele: kék és piros nyakkendőt viselek, és az úttörővasúton zakatol a motorvonatom. Oda-vissza az időben. 1950-től indulok, november 7-ére gondolok, miközben vonatommal már 1981. április 4-éhez érkeztem meg: állok vigyázban kisdobosként a piliscsabai Ligeti Iskola középső pályáján, a 484-es számú Zrínyi Ilona Úttörőcsapat lélekemelő forgatagában, és egyre csak zubog a zene a hangfalakból:

 

"Föl, föl, ti rabjai a földnek,
Föl, föl, te éhes proletár!
A győzelem napjai jönnek..."

Én csak állok, és várom, hogy vége legyen ennek. De nem. Most kezdődik igazán. Barackfa, harmatos mező... Szerintem még hívjátok ide Dieter Bohlent és C.C. Catch-t is, hogy az Azok a Fiúkkal és a Manhattennel együtt dalban mondják el a Hip Hop Boyznak és Sabrinának, hogy Bartók és Kodály hagyományait messzemenően figyelembe véve hoztuk létre ezt a csodálatos zenei produktumot. Fogjuk meg hát egymás kezét a barackfa alatt, a harmatos mezőn, és könnyezve énekeljük folkos motívumokkal megbabonázott giccsegyletünkkel: "Brother Louie, Louie, Louie
Oh, she's only looking to me..."

Kerényi Imre és a szovjet tiszt

Emlékszem, hogy 10-12 éves koromban egy szép májusi napon sétáltam haza a boltból (Piliscsabán), és a buszmegálló közelében megálltam egy rövid időre, mert furcsa hangra lettem figyelmes. A buszmegálló mögött, a főút közelében szép rét terült el akkoriban. Az ideiglenesen itt állomásozó szovjet csapatok egyik magas rangú tisztje érezte szükségét annak, hogy a megállótól 5 méterre (nem messzebbre) eltávolodjon, majd előkotorászta a nagy októberit, és friss sugárral köszöntötte a tavaszt. Rögvest utána a nagy októberijét tartó kezével az orrához nyúlt, és, mivel nem volt pézsé nála, az ujjaival azon nyomban megoldotta a tiszta levegő akadálymentes áramlását is: az agyáig felszívta a taknyot, majd a turhát egy egészben juttatta a száján és orrán keresztül a földre. Tisztes csattanással terült el az anyag a pitypangos réten... Én kicsit meglepődtem, mert nem gondoltam, hogy ezt a kiemelkedő színielőadást dolby sztereóban fogom hallani a többi járókelővel együtt. Tudtam, nekem nem így tanították otthon, de ballagtam tovább, nemsokára úgyis ebéd...
Kerényi Imre turhás böfögése Alföldi Nemzetijéről "... csak nem a buzikról fog szólni, hanem a szerelemről. Meg a barátságról. Tetszik érteni?..." az előbbi kis történetet juttatta eszembe. És ezek után fognak/akarnak majd szólni ők a szerelemről meg barátságról? Szerelem, szerelem..., ... már megint csak akarok egy jó nagyot... Lehet, Kerényinek imponálna az a szovjet tiszt. Nosza, akkor fogjatok kezet egymással, továrisi!

Il Passo Perfetto

NÁPOLY külvárosának egyik szegletében álló, a Camorra együttes golyónyomokkal pettyegetett házikójába azzal a bizakodással lépünk be, amellyel az elítélt dugja a fejét a hurokba az akasztása előtt, az ő földi ceremóniájának záróakkordjaként. A fogyasztói társadalom elidegenítő hatásai és bűnüldöző szervei elől iszkolva itt leltek otthonra az említett együttes frontemberei. A sokatmondó ’IL PASSO PERFETTO’ felirat arról tanúskodik, hogy oda többen bementek, de onnan nem elegen jöttek ki. – gondolhatnánk akár ezt is, ha nem tudnánk, hogy az I. kerületben sétálunk, és éppen a Kosciuszkó Tádé utca 6. szám alatt álltunk meg, hogy lencsevégre kapjuk az itteni mesé(lő)s épületek segítségével "megrendezett eseményeket”...

Oleg Piliscsabán, az egyetemi campuson

Oleggel együtt jártam Kyokushin karate oktatásra a pilisligeti általános iskolába valamikor a nyolcvanas évek derekán. A piliscsabai egyetemi campus akkoriban még a szovjet laktanya legénységi szállásaként működött, nem csoda hát, hogy a közelben lakó szovjet és magyar családok gyermekei néha-néha közös élményekkel megpakolva kedvelték vagy utálták meg egymást vagy egymás nyelvét... Én akkor 12-13 éves lehettem, Oleg - akinek édesapja tisztként szolgált a laktanyában - pedig 18-20. Oleg egy majd kétméteres, Toldi Miklós kinézetű orosz gyerek volt. Bizonyára sokan emlékezünk a Rendőrakadémia-sorozat mittudoménhanyadik részének egyik jelenetére, amikor az újoncoknak éppen kötélmászás a próbatétel: ekkor az egyik, egy hatalmas fekete srác fölugrik a kötélre, és a kötél kiszakad a plafonból... Hát Isten Oleget  is felvértezte olyan adottságokkal, amelyekkel képes volt ehhez hasonló mutatványokra az edzéseken. Néhány karatés iskolatársammal többször is arra jutottunk - hosszú morfondírozás után -, hogy Oleg talán eséllyel kelhetne birokra akár egy kamcsatkai barnamedvével is, hiszen szívós volt ám ez a fiú, mint a vadkender szára.

Ez a kis történet azért pattanhatott ki a fejemből, mert időnként a piliscsabai egyetemen átsétálva újra és újra a szemembe ötlik, hogy bár már jó ideje az egyetemi campus impozáns és még messziről is bizarr, hivalkodó épületei uralják a valaha velünk élő szovjet laktanya területét, ez az épület valahogy mégis "megőrződött", és mementóként(?) felidézi 'a múltat végképp eltörölni nem lehet' c. gondolat érvényességét. Ez a sárgára festett, ma mozgásközpontként szolgáló ingatlan vajon mit mondana, üzenne Olegnek most? Lehet, hogy Oleg csak hümmögve vagy egy здравствуйте-t motyogva elballagna mellette, és vaskos lábnyomától messze rengene a Pázmány Péter Katolikus Egyetem összes épülete?

Élesztő /volt Tündérkert/

Olvasgattam ma reggel, hogy a Tűzoltó utcában nyílt egy új romkocsma, ahol 17, azaz írd és mondd, tizenhét fajta hazai kézműves csapolt sört lehet kóstolgatni. Elérhető áron: átlag 650-700 FT/korsó. 4 pohárral ki is próbálja ilyenkor a kíváncsi ember, aki a Tűzoltó utca közelében, az Angyal utcában lakik, mit is jelent istenigazából az 'Élesztő,' hogy meggyőződjön arról, valódi gondolatok búvnak-e meg az igényesnek feltüntetett sörválasztékban, vagy csak visszafogott reklámpropaganda az egész. És láss csodát, kiviláglik előttünk: iszonyat jó sörök vannak, színpompás gondolatokkal telítve. Már csak rajtunk múlik, melyik sört melyik gondolattal párosítjuk. Hiába változott itt a név 'Élesztőre', igazi TÜNDÉRKERT marad az egész helyiség. A sörök élménycunamija mellett a legütősebb az ŐRMACI, amely fél szemével és a derekára erősített kisdobos szíjával a "Dolgozz sokat, jobban élsz, és hozzánk különben is már betört a 'Cheri Cheri Lady' c. Modern Talking sláger" nevű kelet-közép-európai életérzés sajátos hazai verzióját kínálja fel számunkra, és ezzel zsigereinket is átjárja ez a nem mindennapi "élesztés". Itt éledned..., és megint csak éledned kell - meghalni ráérsz majd "másnap".

Pintérék lekvárja

Tavaly, egy júliusi, trópusi hőségtől olvadozó napon fölkerekedtem, és elmentem Pintérékhez, ahol, többek között, ezt a kékáfonya lekvárt is vásároltam. Mikor hazaértem, azonnal csináltam 3 evőkanál lekvárból egy liternyi frissítő turmixot. 20 perc alatt megittam, és utána már nem éreztem a meleget - bio légkondi. Ha jól emlékszem, ehhez a lekváromhoz az elmúlt egy évben csupán két-három alkalommal nyúltam, hogy olykor-olykor kenyérre kenve is élvezhessem a különleges, eredeti ízt. A lekvárt nem a hűtőben, hanem az egyik konyhai szekrényben tároltam, ugyanis - állítólag - a valódi, természetes eljárással elkészített, gyümölcslekvárt még a hosszantartó nyári kánikula sem tudja megviselni. Ma - majd egy év után(!) - újra elővettem a szekrényből ezt a lekvárt: lenyűgözően friss, természetes volt az íze, illata. Ugyanolyan, mint akkor, amikor a turmixkészítés közben belekóstoltam. Miközben az ikszipszilon boltban vett kutykurutyzé, tartósítószerekkel megbotránkoztatott "nagymama lekvár(ja)" /melyik nagymamáé?/ már néhány hét után, még a hűtőben tárolva is penészedésnek indul, ez a kékáfonya lekvárom mágikus erővel tartotta meg ízét, élvezeti értékét. Na akkor benyomom most azt a két szelet kenyeret...

Csak a jó sörök!

Van egy rohadt jó vendéglátóipari egység a Kertész u. 40-42. szám alatt. Úgy hívják 'CSAK A JÓ SÖRÖK'. Nem nagy a helyiség: cakkumpakk 40 négyzetméter lehet az egész. Plusz mosdó, ami szintén erős népszerűségnek örvend itt (is). De hát sok jó ember kis helyen is...
Na de milyen a választék! Nagyjából 100 fajta üveges sörből válogathatunk. Plusz van vagy 5 féle csapolt. Belekóstolunk egy bodzás kézműves csapolt sörbe, aminek a itteni NAGYÁGYÚHOZ képest igen visszafogott, szűz kislányos az alkoholtartalma: csupán 6,2%... Röviddel utána egy pohár mélyfekete angol sört is magunkhoz veszünk ebben a nagy nyári melegben... Aztán már érezzük, hogy a kóstolónak mára vége, többet nem szabad. Minden csöpp egy világméretű orgazmikus élményként hat, mintha a fiatal Naomi Campbellel és Demi Moore-ral kerültünk volna véletlenül egy ágyba néhány órára. És ekkor a tulajdonos-pincér nem mulasztja el bemutatni az egyik kedvenc sörét, a Paradox Isle of Arran nevű 15%-os NAGYÁGYÚT. Mindenekelőtt arra int a kocsmáros, hogy minimum 3-an próbáljuk felvenni a küzdelmet ezzel a mindösszesen 330 ml-es vadállattal, különben pórul járhatunk. Megfogadjuk hát a kocsmáros tanácsát: legközelebb 3-an jövünk...